Ha a hajóforgalom központi szűkületeknél megáll, az európai belső szállítások is gyorsan nyomás alá kerülnek. Ezt mutatja egy friss vizsgálat az ifo intézettől és az EconPol Europe-tól, amelyet a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium megbízásából készítettek. A tanulmány rámutat, hogy a német import és export jelentős mértékben függ olyan kevés tengeri szűkülettől, mint a Szuezi-csatorna vagy a Bab al-Mandab-szoros.
Seehandel als zentrale Grundlage deutscher Lieferketten
Az értesülések szerint körülbelül a német árufolyamok fele a tengeren zajlik a Kü-lföldi Unión kívül. Körülbelül 90 százaléka a közvetett útvonalaknak néhány globális átrakópontra vezet. Ez a koncentráció azt eredményezi, hogy bizonyos szűk keresztmetszeteknél kialakuló zavarok az egész ellátási láncot érinthetik. A kutatók hangsúlyozzák:
„A globális tengeri közlekedés erősen a kevés fontos hajózási útvonalra és átrakóhelyre összpontosít.”
Bedeutung der wichtigsten Knotenpunkte
A vizsgálat hat olyan különösen releváns szűkületet azonosít: a Hormusz-szorost, a Bab al-Mandab-szorost, a Malakka-szorost, a
Taiwan-szorost, a Szuezi-csatornát és a Panama-csatornát. Ezek közül jelentős részben függ Németország külkereskedelme. 2023-ban a német importok közel 10 százaléka haladt át a Szuezi-csatornán. Hasonlóan magas volt a Bab al-Mandab-szoros iránti függés, 9,4 százalékkal. A Malakka-szoros 8,7 százalékban vett részt, a Taiwan-szoros 7,1 százalékban. A Hormusz-szoros közvetlen relevanciája jóval kisebb volt, kevesebb mint 1 százalék.
Unterschiede nach Produktgruppen
A függőség különösen egyes termékek szintjén válik nyilvánvalóvá. Az ifo intézet rámutat, hogy 2023-ban a német nyers mika importjainak közel 97 százaléka a Szuezi-csatornán haladt át. Ezt a ásványi erőforrást az elektronikában és az építőiparban használják. Hasonlóan erősen mutatkozik a függőség a kémiai előanyagok esetében. Így a malonil-uréa importjainak 92 százaléka Németországba a Taiwan-szoroson keresztül érkezett. A nyomtatott áramkörök esetében 30 százalékos érték adódott a Szuezi-csatornán keresztül. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy ilyen szerkezetek „sokkal inkább strukturálisak legyenek, mint átmenetiek” — tehát
tartósan fennállnak.
Relevanz für Branchen und Industrien
A tengeri csomópontok bevonása nem csak egyes termékeket érint, hanem egész iparágakat is. A vizsgálat a kereskedelmi adatokat az OECD input-output tábláival ötvözi. Ennek köszönhetően nyomon követhető, mekkora a bizonyos szűk keresztmetszeteket érintő importált közvetett inputok aránya.
Különösen feltűnő a textil-, bőr- és cipőipar. Ott a behozott előtermékek 22 és 25 százaléka halad a Bab al-Mandab-szoroson és a Szuezi-csatornán keresztül. A kémiai ipar is függőségeket mutat: hat-tól nyolc százalék közötti inputjaik érkeznek a Malakka-, Bab al-Mandab- és Szuezi-tengeri útvonalakról. Olajtermékek esetében a Szuezi-csatornán keresztüli import aránya 19–21 százalék.
Unterschiedliche Muster je nach Handelspartner
A vizsgálat azt is mutatja, hogy a függőség a származási ország szerint erősen eltér. Az Ázsiából érkező importok gyakran több egymást követő szűk keresztmetszeten haladnak át, akár ötig is. Ezzel szemben Észak- és Dél-Amerikából származó áruk gyakran kizárólag a Panama-csatornára támaszkodnak.
Afrikai partnerországokra vegyes kép adódik, attól függően, hogy az Atlanti- vagy az Indiai-óceán partján helyezkednek el.
Konsequenzen für Transport und Logistik
Ez a függőség a szállítási és logisztikai vállalatokra azt jelenti, hogy a tengeri szűkületeknél bekövetkező minden zavar közvetlen hatással van a rakodásra, a menetrendekre és az európai belső szállításokra. Leg legyen szó arról, hogy a konténerek a hamburgi kikötőben késve érkeznek-e, vagy hogy a tehervonatok Dé-Németország felé ritmus szerint kell-e mozgatni – egyetlen csomópont blokkolása egész szállítási láncokat szakíthat ki a ritmusból.
Fazit
A tanulmány egyértelműen megmutatja, hogy Németország jelentős mértékben függ a zökkenőmentes működésektől néhány tengeri szűk keresztmetszetnél. Nem csak a érintett kereskedelem össztömege számít, hanem az egyes ágazatok és termékek függősége. A logisztika szempontjából ez azt jelenti, hogy a szállítási láncokat korán fel kell készíteni a potenciális zavarokra, és a kockázatokat a globális hálózatokban szem előtt kell tartani.
